Klimax és a depresszió

posted in: Uncategorized | 0

A klimax sokak idegrendszerét megtépázza, hiszen sok-sok testi-lelki változással kell szembenézni. A cikkben ennek az életszakasznak a nehézségeiről van szó, illetve arról, hogy hogyan lehet ezt az időszakot viszonylag jól átvészelni.

 

Nők esetében 45-55 év körül, a perimenopauza beköszöntével a hormonháztartás nagy átalakuláson megy keresztül a menopauzáig – azaz az utolsó havivérzés időpontjáig.

Az ösztrogén és progeszteron szint csökkenni kezd, melynek tünetei lehetnek a rendszertelen menstruációs ciklus, az ingerlékenység, hőhullámok, alvászavar, kimerültség, depresszió.

Az alacsony ösztrogénszint miatt sokaknál vizelet inkontinencia jelentkezhet, valamint az oszteoporózis, a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek rizikójának emelkedése figyelhető meg.

A hormonháztartás változásának következménye az is, hogy a vagina fala veszít rugalmasságából, nyálkahártyája elvékonyodik és a vaginális lubrikáció (nedvesedés) is csökken. Visszatérő gyulladások léphetnek fel a hüvelyflóra eltolódása miatt.

A szexuális izgalmi állapotra jellemző lehet a nehezebben ébredő vágy, kevesebb orgazmus.

 

Klimax esetében kialakuló depressziónak biológiai és pszichológiai okai is lehetnek.

Biológiai ok

Az ösztrogén receptorok szervezetünkben több helyen – például: húgyhólyag fala, csontok, a központi idegrendszer egyes területei – találhatóak meg.

Az ösztrogén hangulatunkra gyakorolt hatását az érzelmekért felelős agyterületen, a limbikus rendszeren (például: hypothalamus, hippocampus, amygdala) keresztül úgy fejti ki, hogy serkenti a szerotonin termelést.

A szerotoninnal kapcsolatos tudományos ismeretek egyelőre még gyérek, de az biztos, hogy szerepet játszik a hangulat és a szexualítás szabályzásában.

Az alacsony szerotonin-szint következtében kialakulhat a depresszió.

 

Pszichológiai okok

A természetes hormonszint csökkenéssel járó szellemi, fizikai és szexuális teljesítménytöréshez pszichés tünetek is társulhatnak, csökkenhet az önértékelés és az önelfogadás.

Mint minden életszakasznak, ennek is megvannak a maga nehézségei. Szembesülni kell vele, hogy bizony nem fiatalodunk, már semmi sem a régi. A nők többségének inkább ezt a tudatot nehéz elviselnie, nem is annyira a fizikai velejárókat.

Az sem mindegy, hogy a klimaktérium milyen élethelyzetben találja a nőt.

Ha boldog jól működő párkapcsolatban él, anyagi biztonságban érzi magát, van hobbija, életcélja, akkor valószínűsíthető, hogy ezt az időszakot viszonylag könnyen átvészeli.

A változásokkal különösebb nehézség nélkül szembe tud nézni, és el tudja fogadni.

Amennyiben párkapcsolati nehézségei vannak, rosszabbul éli meg a fizikai tüneteket, például egy hőhullám sokkal intenzívebb érzelmeket vált ki belőle, mint egy kiegyensúlyozott nőből.

Az alvászavar, kimerültség következtében egyre ingerlékenyebbé váló nőnél munkahelyi, baráti, családi konfliktusok alakulhatnak ki.

 

A különböző életszakaszokat eltérő nehézségek jellemeznek, így a változókorban lévő korosztálynak is vannak jellemző életkrízisei.

Ilyen lehet az üres fészek szindróma, vagyis az, amikor a gyerekek „kirepülnek” a családi fészekből.

A gyerekek körüli mindennapos teendők megszűnnek; már nem kell őket óvodába, iskolába, különórákra vinni. A fiatalok már a saját életüket kezdik élni, maguk és a világ megismerésével foglalkoznak, egyre kevesebb szerep jut a szülőkre, később pedig elköltöznek otthonról.

Ez főleg az anyákat viseli meg. Leginkább azok érintettek, akik egész életüket a gyereknevelésnek szentelték; lényegében csak anyai minőségükben teljesedtek ki.

Ők drámaként élik meg a gyerekek elköltözését. A hiányérzethez nagyfokú fájdalom, bánat, kedvetlenség társulhat, úgy érezhetik, hogy már nincs értelme az életüknek. Ilyen esetekben súlyos depresszió alakulhat ki.

Az anyára hirtelen rátelepszik a sok szabadidő, amivel nem tud mit kezdeni. Úgy érzi, már nincs rá szükség.

Sokan ekkor szembesülnek azzal, hogy az a férfi, akivel együtt élnek, idegen. Tulajdonképpen nem is ismerik egymást.

Az évek során eltávolodtak egymástól, hiszen már nem volt minőségi beszélgetés, csak a mindennapos teendők átrágása került terítékre, már régen megszűnt közöttük az intimitás, nincs közös érdeklődési terület, nincs közös program.

Ha esetleg nagy ritkán van szex, akkor az is unalmas, rövid, érzelemmentes. A párkapcsolatuk romokban hever.

A nő nem érzi magát kívánatosnak, szerethetőnek, értékesnek.

A depresszióhoz még hozzájárulhat az is, hogy sokak ebben az időszakban veszítik el szüleiket, illetve szeretteik egy részét. Szembe kell nézniük a gyásszal.

Néhányan úgy érezhetik, hogy teljesen egyedül maradtak a világban.

 

Az életközépi válság is felütheti a fejét, amikor az ember leltárt készít addigi életéről; számba veszi, hogy miket ért el, fiatalkori elképzeléseihez viszonyítva hol is tart.

Ha az ember ezekkel viszonylagosan elégedett, békében van, akkor megnyugszik, nincs baj.

El tudja fogadni az öregedést, nyugalommal néz szembe a változásokkal.

Azonban aki a felnőtt létét kudarcként éli meg, nem tudja pozitívan megítélni saját eddigi életét, sikertelennek érzi magát nőként, feleségként, anyaként, és a szakmájában, az jó úton halad a depresszió felé.

 

Ne feledkezzünk meg a közösségi oldalak és a közmédia „áldásos” szerepéről sem.

A közösségi oldalak képei és bejegyzései alapján mindenki röpköd a boldogságtól, hatalmas karriert futott be, rengeteg pénze, szuper családja és természetesen gyönyörű nagy háza van.

A problémákat, gondokat nem említik meg, gondosan titkolják. Az a fontos, hogy a világ előtt tökéletesnek látsszon minden.

Aki nincs békében az eddig elért eredményeivel, ezeket látva egyre mélyebb érzelmi spirálba kavarodik, mivel a környezetéhez viszonyítva egyre értéktelenebbnek, szerencsétlenebbnek képzeli magát.

A média azt üzeni, hogy az lehet igazán sikeres, aki fiatal és gyönyörű.

Sokak önértékelése csorbát szenved, ha úgy érzik, hogy nem tudnak megfelelni a szépségipar és a fogyasztói társadalom által felállított követelményeknek.

Ez is nehezíti az öregedés folyamatának elfogadását, a pozitív testkép kialakítását.

 

A kor előrehaladtával megjelenő testi – lelki változások az élet természetes velejárói; ezek elfogadása nem könnyű, de ebben az objektív önelfogadás és önértékelés sokat segíthetne.

Természetesen lassítható az öregedés folyamata a megfelelő mozgásforma kiválasztásával, célkitűzésekkel, harmonikus párkapcsolat kialakításával és az örömteli szexuális élettel.

 

A klimax a férfiakat is érinti, amely mindkét nem esetében hasonló tüneteket produkál.

Ők abból a szempontból szerencsésebbek, hogy náluk a tesztoszteronszint csökkenés elhúzódó, lassabb folyamat, nem okoz olyan drasztikus, látványos változásokat, mint a nők esetében, ahol csak 5-10 év alatt zajlódik le.

Férfiaknál merevedési zavar léphet fel, a kor előrehaladtával hosszabb idő kell az erekcióhoz és az ejakulációhoz – az erekció nem teljes, a herék sem emelkednek meg annyira. Orgazmuskor az izom-összehúzódás ereje csökken.

A fent említettekhez az ő esetükben is társulhatnak pszichés tünetek, csökkenhet az önértékelés.

 

Pszichoterápia

A változó korúak kezeléséből nem hagyható ki a pszichés problémák kezelése.

A terápia alkalmazása hatékonynak bizonyul, hiszen segít a kliensnek a problémák leküzdésében, megoldásában.

A pár- és családterápia a párkapcsolati problémák megoldását teszi lehetővé.

Csoportterápiában a tagok ösztönzik és bátorítják egymást, kapcsolataikat átértékelhetik és erősíthetik házastársukkal szemben.

 

 

Vajda Júlia

Szexológus,

a Szexológiai Tudományos Társaság tagja

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük